DANCE SHOW MODERN

DANCE SHOW MODERN

Ebben a táncfajtában a díszletek, kellékek használata tilos. Az olyan ruhakiegészítők mint kalap, kesztyű, pom pom, szemüveg, zsák táska, maszk, szalag, szárnyak, palást, stb, azonban igen, abban az esetben, ha a táncos nem válik meg tőlük, és nem használja eszközként a produkció alatt.

A tánc, csak és kizárólag a lent felsorolt tánctechnikákat tartalmazhatja. Azok a táncok, amelyeknek alacsony a tánctechnikai elemei más kategóriába kell nevezni. Akrobatikai és torna elemek engedélyezettek cigánykerék, előre, hátra bukfenc, gyertya, erő ülőtartás, fejenállás, híd, vállon- és kézen átfordulás, tarkóbillenő, kézbillenő, kézenállás, bógni.

A Moderntánc, a 19. század legvégén induló, „balettellenes” táncművészeti törekvések, irányzatok összefoglaló elnevezése. Ebben a kategóriában indított koreográfiákban kötelező valamelyik modern tánctechnikát alkalmazni, melyek mindegyikében fontos a stílusra jellemző technika, előadásmód: Mozdulatművészet, Graham, Limón, Horton, Cunningham, stb.

Mozdulatművészet: 1912-ben induló, 20. századi moderntánc mozgalom Magyarországon, mozdulatművészet és mozgásművészet elnevezésekkel. Harmonikus és organikus mozdulatok kombinációjának sorozata: természetes és táncos mozgásformák ötvözete. Lényege az esztétikus törvényszerűségek, a plasztika (tér), a dinamika (erő), a ritmika (idő) szabályos összhangja.

Graham-technika: Elsődleges célja a kifejezés teljes szabadságának a megvalósítása, a drámai tartalmak testi, mozgásos megnyilvánulása: a föld, a gravitáció használata, a mozdulatoknak a törzs centrumából, mint testközpontból való indítása, a légzés, az aktív törzsmunka (contraction-release) alkalmazása.
Limón-technika: A gravitáció erőteljes használata, a folyamatos gördülések, esések, zuhanások, lendületek, visszarugózások és a felfüggesztések alkalmazása a térbeli elmozdulásokhoz.

Horton-technika: Ez az új koreográfiai és mozgásstílus hosszú-nyújtott testvonalat, diagonális feszességet s hosszú egyensúlyi helyzeteket használ, és a felsőtestet teszi mindannak a központjává, ami a testtel történik. Ezt a technikát a test anatómiájának ismerete alapján hozták létre korrekciós, erő- és nyújtó gyakorlatok felhasználásával.

Cunningam-technika: Fő karakterét a balettnek megfelelően kifelé forgatott lábpozíciókban állva végzett gyakorlatok adják, amelyek a törzs hajlítására és nyújtására épülnek. Középpontjában a tiszta mozgás állt. Szemléletében bármely emberi mozdulat szolgálhat a tánc anyagaként. Mozgástechnikai rendszerében a gerincoszlop az alapvető mozgásközpont.

Kortárstánc: Rendszerében a különböző moderntáncok és a szabadtánc kavalkádja figyelhető meg. Jellemzője a dinamikus és organikus mozgásformák használata, a testrészek izolációja, a légzéssel egybekötött mozdulatok folyamatossága, a forgások, ugrások, az egyéni mozgástár improvizációval történő aktivizálása, a speciális talajhasználat és a teljes átéléssel történő előadásmód, a talajjal való érintkezés és annak tudatos alkalmazása. Érdekességét a hirtelen irány, sebesség és ritmus váltások adják.